Az ovi judo lényege

A többi keleti küzdősporttal ellentétben, ez az egyetlen sportág, amit már kisgyermekkortól kezdve is lehet oktatni. A judo az egyetlen testnevelési rendszer, amely kiemeli azokat a gyakorlatokat, amelyek játékosan erősítik a törzset és az izomzatot. A foglalkozások tartalma: a Judo sportág alapjai, eséstechnika elsajátítása, törzsizom erősítő gyakorlatok, küzdelmi játékok, labdás, fogó- és szerepjátékok, mozgáskoordináció fejlesztő gyakorlatok és általános gimnasztikai elemek.
Japánban a testnevelési rendszer az óvodától az iskoláig a judora van felépítve. Ez az egyik legjobban elterjedt küzdősport, amit már kisgyermekkortól kezdve is lehet oktatni. Ennek fő oka pedig abban áll, hogy a kialakított képzési rendszernek köszönhetően a gyerekek már egész kicsi korukban megtanulják azt, hogy hogyan kell a testi épségüket hatékonyan védeni az esetlegesen váratlanul bekövetkező mindennapos szituációk alkalmával. Ne gondoljunk most itt nagy dolgokra , hanem csak arra, hogy hányszor kerülhet egy nap olyan helyzetbe a gyerekünk, amikor mondjuk nem tudja elkerülni az esést. Megbotlik az udvaron, elcsúszik az úton, vagy hasonló esetek. A judo oktatása pedig pont az eséstechnikák elsajátításával kezdődik. A folyamatos gyakorlások alkalmával automatikus mechanizmussá válik náluk, hogy hogyan védjék ki az elkerülhetetlen esések alkalmával szerezhető sérüléseket. Megtanulják, hogy hogyan kell védeniük a gerincvonalat, a fejet, és a belső szerveket. A foglalkozások alkalmával kiemeljük azokat a gyakorlatokat, amelyek játékos feladatok keretein belül erősítik az izomzatot. Az edzések alkalmával a fő hangsúly az eséstechnika elsajátítása, izomzaterősítő gyakorlatokra, küzdelmi játékokra, labdás, fogó-és reflex játékokra, mozgáskoordináció fejlesztő gyakorlatokra és általános gimnasztikai elemekre tevődik. Ezek mellett természetesen nagy hangsúlyt fektetünk a szellemi képzésre is. A küzdőképesség fejlesztésére, az önbizalom, akaraterő növelésére, és nem utolsó sorban a közösségben gondolkodás élményének a megismertetésére. Szeretnénk még azonban tényként megjegyezni, hogy a megfelelő eséstechnika elsajátítása mennyire fontos annak érdekében, hogy mérsékeljék a küzdelmek közbeni sérülésveszélyt. Ennek keretein belül ma már olyan sportágakban is, mint a jégkorong, kézilabda, labdarúgás stb, az eséstechnikák oktatásával kezdik a képzést.
A judot javaslom lányoknak és fiúknak egyaránt. jó hatással van a hiperaktív gyermekekre is. A gerincferdülés elleni harc egyik legjobb eszköze. De javaslom még félénk, önbizalom hiányban szenvedő gyermekeknek is.

A képzés fizikai hatásai

A gyerekek a rendszeres és aktív fizikai terhelés eredményeképpen látványosabban fognak fejlődni társaiknál. A gyakorlatokat mindig mindkét oldalra meg kell tanulniuk, amellyel elősegíthető, hogy a csontozatuk és az izomzatuk szimmetrikusan fejlődjön mindkét oldal tekintetében. Ezzel megelőzhetőek pl. a későbbi gerincproblémák, amelyek sok esetben a hátizomzat asszimmetriája miatt alakulnak ki, ami pedig túlnyomórészt az egyoldalas fizikai terhelésre vezethető vissza. Tehát az egyenes és egészséges testtartás elérése érdekében nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a gyerekek mindig ugyanolyan mértékű terhelést kapjanak mindkét oldal tekintetében. A játékos elemek beiktatásával fejlődik a mozgáskoordinációjuk, erősödik az izomzatuk, és elkezdik tudatosan használni a testi képességeiket. A fizikai terhelés következtében az étkezésük is kiegyensúlyozottabbá válik.

A képzés szellemi hatásai

A Judo oktatásnak köszönhetően jelentősen megváltozik a gyerekek agyi működése. Még az egyszerűbb eséstechnikák elsajátítása is nagyfokú odafigyelést, és koncentrációt igényel a gyerekek részéről. De ugyanez elmondható a különböző fogó-, labda-, vagy reflexjátékok esetében is. Látványosan fejlődik a kognitív képességük (információ észlelése, érzékelése → Információ feldolgozása → információ raktározása a rövid, és a hosszú távú memóriába → információ előhívása) amely a későbbiekben az általános iskolai tanulmányok elkezdésekor igen nagy jelentőséggel bír majd. A játékok hatására gyorsabbá válik a gondolkodásuk, és az idegrendszerük működése is gyorsabbá válik. A mozgásuk a kor előre haladtával a sok gyakorlásnak köszönhetően egyre pontosabbá válik, finomul, és lekerekítettebbekké válnak a mozdulataik. Fontos még megjegyezni, hogy a terv-szerűen végrehajtott és ellenőrzött ismétléseknek köszönhetően javul a monotonitás-tűrésük is, ami szintén nagy jelentőséggel bír majd iskolás korukban. Fejlődik a kitartásuk, a szorgalmuk, határozottabbá, szilárdabbá válik a jellemük, és már ebben a korban kialakul bennük a játékos vetélkedőkön keresztül a versenyszellem.

A képzés közösségi szerepe

A közösségi nevelés egyik legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy számos kutatás bebizonyította már, hogy az egyének a közösségi nevelés keretein belül sokkal jobb egyéni teljesítmény elérésére képesek, mint az egyéni foglalkozások alkalmával. Ennek a fő oka az, hogy a gyerekekben egy természetes vágy van abba az irányba, hogy amit a másik jobban tud, azt ők is eltanulják tőle. Ez a motivációs tényező pedig segíti őket abban, hogy a gyengébb képességűek fel akarnak zárkózni a jobbakhoz, a jobbak pedig meg akarják tartani a pozíciójukat, aminek köszönhetően a közösségen belül kialakul egy egészséges versenyszellem. Az edző feladata az, hogy ezt az egészséges versenyszellemet megfelelő szinten tartsa, és ne engedje meg a túlkapásokat. Megtanulnak egymással dolgozni, odafigyelnek a másikra, versenyeznek egymással, segítenek a másiknak, tehát a csoport sokkal dinamikusabban fejlődik, mintha az egyének külön vennének részt valamilyen foglalkozásokon.