Hatalmasat fejlődött ez a műfaj a testépítésben és más sportágakban is az elmúlt években Magyarországon. Tulajdonképpen egy hatalmas tudástárat birtokolnak a személyi edzők, nemcsak a gyakorlatok, hanem a táplálkozás, életmód, sőt akár az önfejlesztés terén is. Ez utóbbi különösen hangsúlyos az alábbi interjúban. Balogh Antal személyi edzőt kérdeztem.

-         Mennyire értesz egyet azzal, hogy a személyi edzők a plázacicák úri hóbortját elégítik ki? Hova fejlődött ez, fejlődött-e?

-         Szerintem sok minden változott meg. A személyi edző egyik oldalról divat, a másik oldalról óriási hozzájárulás az emberek életéhez. Ha van egy ember, aki a szakmájának mestere - ez másik szakmában is így van - és, ha megfogadod azt a mestert, akkor nem kell azokat megtanulni, amit ő végigjárt.

Én a sportolói karrieremet például úgy csináltam végig, hogy nekem nem volt edzőm, ezért sokkal hosszabb időbe került, míg eljutottam oda, mint akinek esetleg van edzője. Viszont nagyon sokat tanultam ebből, és ezt már senki másnak nem kell megtanulnia.

Nyilván képeztem magam hozzá stb. Azt gondolom, hogy ha jó szakembert választ az ember és mindig a jón van a lényeg, akkor az óriási hozzájárulás az emberek életéhez. Azért is gondolom még, hogy nem feltétlenül igaz a fenti gondolat, mert a személyi edző hatalmas pluszt képes adni bizonyos sérüléseknél, bizonyos speciális esetekben. Például anyukák szülés után, akik szeretnének visszatérni az általuk nevezett csúcsformájukhoz, vagy sérüléseknél, műtétek után a rehabnál, élsportolónak kiegészítésnek, erőnléti edzésnek, vagy éppen aktivitásukat abba hagyó élsportolóknak, más sportba való átvezetéshez egy személyi edző óriási segítséget jelent.

-         Kik azok, akik megkeresnek benneteket: korban, nemben stb.? Milyen az ügyfélkör?

-         Az én vendégköröm nagyon széles, a 15 éves diáklánytól kezdve a 72 éves volt sportolóig és még egészségéért tenni akaróig sokan. De van benne volt versenyző, küzdősportoló, focista, kézilabdázó, de háziasszony, családanya, bolti eladó is. Korra, nemre és mindenre való tekintet nélkül. 13 éves kor alatt nem ajánlom a testépítést.

-         Mi mozgatja őket, tehát önbizalomhiány, bizonyításvágy, netán tudatlanság az edzés felépítésében?

-         Engem azért keresnek meg, mert ajánlanak, tehát nem feltétlenül azért jönnek az emberek, mert nem tudják, hanem azért, mert egy jótól akarnak tanulni. Többet akarnak elérni, és látják, hogy egy jótól mennyivel könnyebb. Mennyivel könnyebb bort választani, ha van, aki ért hozzá, nem?

-         Hogyan válasszunk személyi edzőt?

-  Az alapeset a következő: le kellene fogynom! Így kezdődik… vagy izmot kellene felszednem. Ekkor jön egy barát, ismerős, rokon, aki azt mondja: nekem van egy személyi edző ismerősöm, felhívjuk? Én azt gondolom, nem biztos, hogy az ajánlás mindig a legjobb, inkább azt tanácsolnám, hogy menjünk be egy edzőterembe és merjünk kérdezni a személyi edzőtől, és akkor fogod érezni, hogy ő az, akivel dolgozni akarsz, vagy nem. Nyilván nehéz, ha egyedül vagy és pont azért nem mersz elkezdeni edzeni, mert nem tudod, hogy mit kell csinálni, de kérj segítséget, kérj segítséget egy futópad beállításhoz például.Én azt gondolom, hogy jól meg kell választani az edzőtermet. Nem mindig feltétlenül az a jó, ami közel van, mert nem biztos, hogy az tud nagyot teremteni.

-         Nézzük, mi történik….mármint onnantól kezdve, hogy belép az edzeni vágyó?

-         Én beszélgetéssel kezdem. Az első pár kérdésnél kiderül, volt-e műtét, sérülés, van-e valamilyen akadályozó tényező? Magyarán végzek egy amolyan egészségi állapot felmérést. Utána jön a következő kérdés, mit szeretne ő elérni?

-         Mit szoktak mondani?

-         Ez nagyon változó, nem nagyon lehet összesíteni, de én önfejlesztéssel is foglalkozom, így azért is kérdezem a célokat, hogy tudjunk ebből konkrétumot csinálni, tudjunk ebből mérhetőt csinálni, ami tovább tudja lendíteni bizonyos dolgokon, ami több sikerélményt ad, ami nyilván nagyobb önbizalmat ad, amit te is kérdezel. Ezért is kell beszélgetni. Az emberek többsége nem akarja megváltani a világot, nincsenek a célok megfogalmazása mögött extrém dolgok, az majd esetleg közben jön….Épp a múlt héten volt egy olyan vendégem, aki azt mondta, hogy ha én nem lennék, akkor ő nem merne ekkorát álmodni, akkor csak lejárna edzeni. Ez az a plusz, amit hozzá tudtam tenni, mint személyi edző.

-         Mit mondasz neki, hogy eljusson erre a szintre?

-         Együtt kell élni a vendéggel, figyelni a rezdülését. Valamikor az a jó, ha dicsérek, valamikor az a jó, ha picit szigorú vagyok, valamikor jön a kedves szigorúság és valamikor nevetés mögé bújtatom azt az intrikát, ami kell ahhoz, hogy előre vigye.

Szerintem, azzal lehet motiválni, vagy inkább inspirálni az embereket, hogy megmutatsz nekik egy más lehetőséget. Másodjára említem az önfejlesztést, nekem nagyon sokat segített abban, ahogy én élem az életem, amilyen a lelki állapotom, az nagyon tetszik, látható, hogy amit én meg mertem álmodni az én életemben, azt meg merem álmodni a vendégem életében is.

-         Erre az önfejlesztésre még mindjárt kitérünk de előtte arról, hogy Neked vannak-e elvárásaid, szóval mondod-e azt, hogy Te ne gyere ide, mert egy ilyen például bezárkózó személyiséggel nem tudok mit kezdeni?

-         Nem… ez kihívás… az, hogy mit várok tőle, kialakul menet közben… az első 2-3 hét még laza, ismerkedős. Majd jön a cél – emeljük a szintet. Olyan még nem volt, hogy azt mondtam volna valakinek, hogy nem vállalom. Én arra törekszem, hogy a szakmámban a maximumot adjam. Van, aki azt tartja a legjobb személyi edzőnek, aki jó eredményeket ér el a pénz behozása terén, van, akinek az a maximum, hogy jól tud beszélgetni, másnak az, hogy a legszélesebb spektrumon tud dolgozni a vendéggel, tehát a 8 évestől - ami azért nagyon extrém - a 88 évesig. Van, aki csak egyfajta vendégkörrel dolgozik, például csak nőkkel, de azt nagyon-nagyon profin. Azt gondolom, az számít jó személyi edzőnek, aki különböző típusú emberekkel különbözőképpen tanul meg bánni, vagy amit elé hoz az élet, azzal megtanul megfelelően gazdálkodni.

-         Menjünk tovább ezen a bizonyos lépcsőn, tehát a kitérők előtt ott hagytuk abba, hogy belép a vendég, jön a beszélgetés. Hogyan tovább? Rögtön edzés, mélyvíz?

-         Igen, rögtön. Kell a mélyvíz, mert a legnehezebb dolog az edzőtermi edzésben szerintem az, amikor először belépsz a terembe, van egy csomó előítéleted, önbizalomhiány stb. A második legnehezebb dolog, hogy hogyan illeszted be az edzést a heti rendedbe, utána már egyszerű. Hogy hogyan edzel, hogy húzod a súlyt, arra már lesz ember, aki megmutatja, hogyan kell. Személyi edzővel nyilván sokkal könnyebb, sokkal precízebb, mert akkor nem lesz például sérülés stb.

-         Tehát akkor Te mindig ott állsz a vendég mellett?

-         Igen, mondhatjuk.

-         Mi jön ez után?

-         Az önbizalomhiány…ami közben jön ki…a „nem tudom megcsinálni problémája”. Nem tudom megcsinálni, Antika segíts, elfogytam, a család ellenem. Ők eszik a chipset, én nem ehetem a chipset. Szóval ezek, és azt gondolom a finomsága a személyi edzésnek pont ekkor jön el. Ha együtt élsz ezzel a munkával, akkor tudni fogod, mit mondj neki. Lehet, hogy ez az evezés harmadik sorozat ötödik ismétlésénél jön el, de ha tudod, mit mondj neki, ha ez jön zsigerből, akkor tovább fogod lendíteni, és ő menni fog tovább.

-         Persze zsiger, meg így szoktad csinálni, de nekem mégis az az érzésem, hogy e mögött komoly szaktudás van. Tehát ez egy szakma, ezt meg kellett tanulni.

-         Nem az a kérdés, hogy tudsz-e személyi edző lenni. 2-3 év konditermezés után, főleg a srácok, simán meg tudnak tartani egy edzést, mert ők szélesebb spektrumon mozognak: tv-t néznek, youtube videót néznek, olvasgatnak a táplálék kiegészítőkről stb. Kérdés az, milyen szintű, milyen minőségű lesz az az edzés? Hivatalosan persze, kell képzettséget igazoló papír. Erre épül az egyéni igényesség, a szakmai kihívás. Engem az motivál, hogy minden nap úgy tudjak lefeküdni a munkámmal kapcsolatban, hogy megtettem mindent, odatettem magam és minden vendégemmel úgy bántam, ahogy tőlem telik.

-         Amúgy az ismereteid, honnan szerezted, hogyan építetted fel magad?

-         Mire elkezdtem edzősködni, volt már mögöttem egy tizenpár éves edzésmúlt. Ezen kívül nagyon-nagyon sok szakirodalom olvasás, nyilván végeztem edzőit is. Emellett nagy rész az önfejlesztés, amit már mondtam, hogy nagyon sokat kell hozzárakni, és persze a szakmai képzések, videok, újabb kutatások olvasása.

-         Mit takar az önfejlesztés?

-         Siker megélése, célok kitűzése, az élet szépségének megélése, lelki béke megélése, tehát én azt gondolom, hogy egy jó edző az nagyon sok minden egyben. Az ért a táplálkozáshoz, ért a táplálék kiegészítőkhöz, ért a lélekhez, nyilván ért az edzéshez, súlyokhoz.

-         Mire van a leginkább igény ezek közül?

-         Mindenre, a tápkieg talán kevesebb, de én azt látom, talán azért, mert sokat foglalkozom ezzel, hogy a pszichológiai rész a legfontosabb. Szerintem az, hogy folyamatosan motiválj embereket, arra, hogy merjenek többek lenni, hogy ne az legyen, hogy megszültem két gyereket, és tőlem ne várjanak többet. Ekkor teszem fel a kérdést, hogy miért nem akarsz nő lenni? Ekkor kezd ráérezni arra, hogy igenis lehet több, és igenis családanyaként lehet csinos, szép, elkezdi csinálni, és olyanokat tesznek le az asztalra, olyan változásokat, amelyekkel bearanyozzák az életüket.

-         Amúgy mennyi az ideális heti edzésszám?

-         Van egy ilyen agykontrollos, mondat, hogy 5 perc meditálás jó, 10 perc nagyon jó, 15 perc kiváló – ez nekem nagyon tetszik. Én azt gondolom, hogy ha 1 percet mozog valaki naponta, az nagyon komoly előrelépés a nullához képest. Ha két percet, még jobb, ha 5 percet, akkor még inkább. Nem kell mindennap, de azért hetente 3-szor, vagy heti kétszer, de akkor intenzívebben. Emellé kis reggeli torna, néhány fekvőtámasz. Ez már nagyon jó. Az emberek nagy része azt gondolja, hogy egy kicsi lépés az nem lépés, de hogyha, mondjuk megcsinál 5 hasprést, amiért ki sem kell kelni az ágyból, ám azt megcsinálja mindennap, az már egy óriási változás.

-         Engem kicsit meglepett, amikor előzetes beszélgetésünk során személyi edző fajtákról beszéltél, mert én azt gondoltam, hogy ez egy és osztatlan fogalom. Milyen típusai vannak?

-         A személyi edzők fogalmát az edzőtermi személyi edzőkre használják elsősorban, de már nagyom sok helyen van, például futóknál, vívóknál, ketler edzésen, pilatesnél stb. Szóval bármilyen sportban, mert sok sportágban nemcsak csoportos edzést tartanak, hanem egyénileg is. Például nagy divat a futás. Emberek, hogy könnyebben, jobban tudjanak futni, fogadnak egy futó személyi edzőt, aki nézi, elemzi, és elkezd vele foglalkozni. Tehát a személyi edzés azt jelenti, hogy egy emberrel. Én például a súlyzós, tehát a klasszikus válfaját űzöm ennek. Persze vannak benne újdonságok, kicsit crossfit-es elemekkel, küzdősportból hozott elemekkel. Attól függ, mi az elérendő cél. Csoportoknak nem tartok edzést, max. 2-3 embernek egyszerre.

-         Te hogy tartod magad karban?

-         Nagyon nagy kedvet érzek az edzéshez. Volt egy olyan időszakom, amikor elsodort a munka, egyre több vendéget vállaltam és észrevettem, hogy magamra nincs időm. Itt megint visszakanyarodok az önfejlesztéshez: csináltam magamnak időt. Ez megadta a lehetőséget, arra, hogy déltől kettőig van az én időm. Akkor nem vállalok vendéget, akkor van az én edzésem, hetente négy nap. Emellett szerdán még külön edzek, súlyzózom és cardiozom, tehát kocogni szoktam, de alapvetően edzőtermi edzést végzek.

-         Egy személyi edző kér-e segítséget, magyarán van-e személyi edződ?

-         Továbbra sincs (nevet). Nagyon jó kérdés egyébként, mert sokan azt hiszik, hogy egy személyi edzőnek nem kell edző. Nem gondolom ezt egyébként, mindamellett, hogy nekem nem volt soha, tehát nekem sportoló koromban sem volt edzőm, ezt így csináltam végig, de több edző dolgozik együtt saját edzővel, például egy versenyfelkészülés során. Nem feltétlenül azért, mert nincs meg a tudásuk. Azt szoktam mondani viccesen, hogy egy gyenge személyi edző is a sajátodhoz képest 10 százalékot hozzátesz csak azzal, hogy odaáll mögéd, és azt mondja, hogy nyomj még egyet, vagy kettőt. Ha jobb a személyi edző, akkor sokkal-sokkal többet.

-         Hogy látod a személyi edzés jövőjét?

-         A jó szakemberekre mindig szükség van. Ez nagyon látszik, nagy alapigazság. Most sokan vagyunk a szakmában, egyre többen leszünk, de terem is egyre több van. Most van a termek virágkora, egy éven belül lehet telítettség, de nehéz megmondani, mert most még nő a termek és az emberek száma is, hál’ Istennek. Nem feltétlenül az edzőtermi edzés mellet vagyok, én amúgy TRX-ezni is szoktam, meg sok mást is. Személyi edzőből is egyre több van, biztos lesz majd létszámstop. Akik jobbak, és akikre igény van, azok megmaradnak, azok, akiknek hivatása mindez.

-         Nagy a konkurencia, nagy a rivalizálás?

-         Nálunk nem. Nagyon jó kis csapat van, barátokként tekintünk egymásra. Lehet, hogy azért, mert rendben van az önértékelésünk. Nem járunk össze, mert mindenkinek más az érdeklődési területe, de ettől még minden rendben van, nincs rossz hangulat.

-         Jelenleg hol éled az életed, mi az, amit fontosnak tartasz elmondani a magánéletedről?

-         Hajdúnánáson élek a feleségemmel, akit nagyon-nagyon szeretek és Debrecenben dolgozom az EnerGym nevű edzőteremben, amit pár napja újítottunk fel és költöztünk át. 15 éve vagyok személyi edző.

-         Köszönöm a beszélgetést!

-         Én is köszönöm!