Az MMA-ban ég és föld a hazai és nemzetközi színtér. Talán emiatt is van az, hogy a magyar sportolókat könnyű ellenfélnek hiszik. Mindezt azonban „jól benézik” – ahogy Kálucz Martin fogalmaz. Ezt bizonyítják a Tasko Fighting ketrecharcosának eredményei is.

-         Tegyük fel, hogy adok egy üres papírlapot, miket írnál rá Magadról?

-         Úgy gondolom, kiegyensúlyozott vagyok. Főleg a sportban van úgy, hogy ha kitűzök egy célt, addig hajtom, amíg el nem érem, akármi áron. Gyerekkorom óta sportolok egyébként, úgy 6 éves korom óta. Már az óvodában is úsztam, majd jöttek a szokásos labdajátékok, amiken mindenki átesik, foci például. Aztán általános iskola 7-8. osztályába jártam, amikor keresztapám levitt egy bokszedzésre a DVSC-hez, amelynek akkor még nagy presztízse volt.

-         Ma már nem?

-         Nem mondom ezt, de elvesztette azt a presztízsét, ami korábban volt….Visszatérve magamra, unokatesóm korábban elkezdte, mint én. Követtem az eredményeit, kimentem a meccsre és láttam, mivel jár ez a sport, nagyon tetszettek az ő eredményei és maga a sport is nagyon tetszett. Akkor még nem tudtam mennyi szenvedéssel jár, de hát mint utólag kiderült: mindez nagyon megéri.

-         Mi volt az, ami megragadott a bokszban?

-         Nekem az tetszik, ha egy bokszoló nyer egy címet, akkor nem azt mondják, hogy nyert a csapata, hanem nyert maga az ember, és ez a címe még 70 éves korában is a sajátja marad és meg tudja mutatni bárkinek, hogy bizony azt ő nyerte maga a saját erejéből, és nem állt még mellette tizenakárhány ember, mint mondjuk egy futballmeccsen. Az ott csapatjáték és csapatnyeremény, itt pedig az egyén nyer. Nem nagyképűség, de a küzdősportolók szerintem mindenhol nagyobb tiszteletnek örvendenek, persze nem akarok ezzel senkit megbántani, mert minden sportolót tisztelek.

-         Hogyan vitt az utad a boksztól más küzdősportok felé? Az MMA-ba például?

-         Amikor elkezdtem bokszolni már akkor foglalkoztatott az MMA, néztem például ilyen videókat … nagyon komoly volt, akárki megnéz egy ilyet, az egyből láthatja, hogy legeslegkomolyabb sportág. Ezt nem lehet tetőzni….., tehát már akkor is tervezgettem, mondták is nekem, hogy az MMA a jövő zenéje, de ehhez kell egy jó alap. A boksz például egy ilyen jó alap, mindamellett, hogy az MMA-ban is ahány ház, annyi szokás, sok stílus van, hiszen van, aki birkózó, van aki jitsu-s, van, aki földezni tud, persze megtanult ütni, és van, aki bokszolóként érkezik, mint például én. Van állóharc, földharc. Kinek, mi az erőssége. Én úgy döntöttem, hogy nekem a boksz lesz az erősségem, amihez az idők során majd erősítem a földharcomat is.

-         Hogy néz ki egy napod a sportban?

-         Edzéstervet követünk. Van alapozási időszak, ekkor háttérbe szorulnak a technikák, ekkor az erősítésen van a hangsúly. Ám, ha tudom, hogy közeleg egy mérkőzésem, és már tudom a konkrét dátumot, akkor annak módja szerint készülök. Például, ha súlyomat kell hozni mérkőzés előtt egy hónappal, akkor arra figyelek – ez is egyfajta készülés. Ilyenkor több a technikai gyakorlás, pörgősebbek az edzések, szóval ekkor nem a beülök a súly alá és nyomom a kilókat típusú edzések kerülnek előtérbe, ez ugyanis merevvé tesz. Mérkőzés előtt inkább pontkesztyűzéseket szoktunk csinálni, ekkor több a küzdelem. Mérkőzés hetében pedig pörgetések jönnek, sok ugráló kötél, 20-10-es tempóban, vagyis 20 laza, 10 gyors, váltott ritmusú edzések vannak, futás is. Hogy konkrét példát is mondjak: lesz egy hónap múlva egy meccsem. Az évet úgy kezdtem, hogy eljártam erősíteni, de már itt voltam a thai boksz és grappling edzéseken. A folytatás köredzésekből áll majd, ami azt jelenti, hogy félpercenként változtatom a feladatokat, tehát pörög a fekvőtámasz, felülés, húzódzkodás - ezek váltakoznak például. Mivel az MMA-ban 5 perce egy kör, az edzés is 5 perces körökben forog, majd jön egy perc szünet. Majd kezdjük elölről, ez nagyon jó erőt és állóképességet hoz. Mindehhez jönnek a kesztyűs küzdelmek, meccs előtt pár nappal pedig kiéheztetem magam a harcra, ekkor már nincsenek kesztyűs harcok, hanem pontkesztyűzések ezerrel, majd jön a mérkőzés, tehát a harc. Nagyjából ennyi, annyira figyelek még hogy meccs előtt több szénhidrát - és fehérje bevitelem legyen, sok zabot eszem ilyenkor, az nagyon jól hat. De igazán erre a részre, mármint a táplálkozásra annyira nem figyelek, pedig kellene, ezt mindig meg is kapom.

-         Hogyan regenerálódsz egy fárasztó edzés, vagy meccs után?

-         23 vagyok, nekem még elég egy jó alvás, meg előtte egy nagy evés, ez boldogság, így a legkönnyebb a regeneráció. Amúgy nemzetközi színtéren megvan a profizmus ebben is, tehát regeneráció, táplálkozás, szóval itt is van egyfajta körítés, mint mondjuk egy profi bokszolónál, vagyis stáb, meg miegymás.

-         Ekkora a különbség itthon és külhon között az MMA-ban is?

-         Persze, ég és föld a hazai és nemzetközi színtér. Mondok egy példát. 2014-ben Svájcban ajánlottak felkészülés gyanánt egy K1-es meccset, ami mint kiderült thai boksz volt, de végül is felkészülésnek az is jó volt, kimentem. Az ellenfelemet sztárként kezelték, az egész város ki volt plakátolva a képével, mindenki kérdezte tőlem, hogy tudod te ki ellen harcolsz? Merthogy ez ilyen, meg olyan nagyság…..szponzorautóval jött a meccsre, az ajándékboltban a pólótól a papucsig mindenen ott díszelgett a képe, szóval nagy volt a körítés…mindennek az lett a vége, hogy sikerült ezt az embert, név szerint Benny Osmanowski makedón származású svájci harcost padlóztatnom már az első menetben és szerintem én lepődtem meg a legjobban, nem az a két-háromezer ember, aki ott volt. Aztán összefejeltünk…..és máshová került az az öv…..

-         Milyen nemzetközi sikereidre vagy a legbüszkébb?

-         Arra vagyok büszke, hogy nagyon fiatal voltam még, amikor már elkezdtem külföldre járni. 18 évesen már bokszoltam Prágában, 19 évesen már volt egy nagyon komoly ellenfelem Bécsben, egy török srác…megvertem….még nem töltöttem be a 20-at, amikor meghívtak Ausztriába az osztrák bajnok ellen. Nagyon meggyűlt vele a bajom, mert beszakadt a fejem, de sikerült lefojtanom, pedig ez az ember azóta sorra nyeri a meccseit kiütéssel, így erre az eredményemre is nagyon büszke vagyok. Illetve fontosnak tartom még: amikor egy ötfős magyar válogatott tagjaként a lengyelek ellen egyedüli magyarként nyerni tudtam, ekkor ugyancsak 19 voltam. Szerintem ilyen fiatalon ez elég jó referencia. A legbüszkébb a világbajnoki övemre vagyok, amire abszolút esélytelennek tartottak, de tényleg full-fullra mindenki. Ezt 84 kg-ba nyertem, pedig 77 kg a súlyom. A harmadik menetben ellenfelem feladta, saját közönsége előtt. Annyi ütést kapott, meg rúgást szenvedett el. 2013-ban Liberec-ben történt mindez. Ennek az embernek is szponzor kocsi, szponzor ház, szponzor élet…majdhogy nem szponzor feleség. A meccs után el is maradt a dedikálása, a kórházban találkoztunk, nekem a fejem varrták össze, őt meg akkor tolták be….mondtam neki, hogy kösz a küzdelmet….

-         Amint mondod ez 2013ban volt, utána jött a nagy sérülés?

-         Nem. Előtte még volt egy, amikor is Oroszországban, Mahacskalában harcoltam 2012. december 22-én egy csecsen harcos ellen. Ekkor már 20 voltam, Európa bajnoki címért bokszoltam, ekkor volt az utolsó vereségem MMA-ban. Azóta volt tizenpár meccsem, amit mind megnyertem, akkor viszont nagyon kikaptam. Közrejátszott az is, hogy nagyon elrontottam a fogyasztást, 5 nap alatt leadtam 8 kilót, majd nagyon rosszul töltöttem vissza a szénhidrát raktáraimat és nagyon enerváltan harcoltam, éreztem is, hogy erőtlen vagyok. Ekkor tört el a kezem, amit helyre raktak, ezután 2014 májusában volt egy meccsem Budapesten. Ott nyertem kiütéssel, fél perc alatt kiütöttem az ellenfelem, talán még annyi sem, viszont az volt a baj, hogy akkora erővel ütöttem, hogy eltört a kezem. Úgy mondta az orvos, hogy „rommá van törve”, tehát meg kellett műteni. Ez nem sikerült túl jól, így 2015 áprilisában még egyszer meg kellett műteni…azóta jól van a kezem….

-         Mik az idei tervek?

-         Volt egy nagyon jó évem 2013-ban, hiszen volt 7 MMA meccsem, amiből mindet megnyertem idő előtt, volt egy nehézsúlyú K1-es négyes tornám, ahová beugrósként mentem a magam 83 kilójával 110-120 kilós ellenfelek ellen. Két ellenfelemet megvertem. Rákövetkező évben, mivel eltört a kezem, csak egy MMA meccsem volt, meg volt a thai boksz meccs, előbbit megnyertem, a thai bokszon volt az összefejelés, így az elúszott. Tavaly megint csak két meccsem volt a kezem miatt, egy K1 meccs, ezt nyertem, illetve volt Debrecenben egy MMA négyes torna, ahol az első meccset nyertem, de nem tudtam folytatni, mert megfájdult a kezem. Azóta viszont nagyon figyelek a felépülésemre és most jó is a kezem. Tehát jó lenne visszakerülni a köztudatba, bár nem hiszem, hogy annyira elfelejtettek. Sok külföldi meccs kellene idén, mert annak nagy a presztízse, főleg úgy, hogy bennünket magyarokat azért hívnak külföldre, hogy jól megverjenek és könnyű ellenfélnek hisznek….. Na ezt jól benézik (nevet), hiszen én például eddig egy külföldi meccset vesztettem.

-         Magyarországon szerinted, mennyire népszerű az MMA, hol áll ez a sport?

-         AZ MMA a küzdősportok királya, egyre növekszik a népszerűsége, ezt erősíti a HFC (Hungarian Fight Championship), amiről csak jót lehet mondani, komoly szervezésű gáláik vannak.

-         Kicsit az UFC mintájára?

-         Igen, igen.

-         Mit mondanál annak, aki talán ennek a beszélgetésnek a hatására kedvet kap ehhez a sporthoz? Hogyan kezdje, mi mindent csináljon, és hogy viselje el azt, hogy itt bizony néha kikap az ember?…Mondjuk ez utóbbit nem biztos, hogy jótól kérdezem. (nevet)

-         Engem bokszoló koromban néha úgy megvertek, hogy rengeteget aludtam. 14 órákat, aztán persze küzdöttem és jöttek a sikerek. Ez ezzel jár. Jó példa egy srác, akivel együtt földharcoztam, nem mondom a nevét, de együtt kezdtük…valljuk be nem volt jó, vagyis béna volt, folyton megverték…aztán elmaradt az edzésekről, ezalatt az idő alatt rengeteget képezte magát, majd visszatért és látták rajta a hatalmas fejlődést.

-         Mi ennek a receptje, hogy kell azt csinálni, hogy ne add fel, és hogy kell csinálni, hogy ne félj mondjuk a sérüléstől?

-         Ezeket át kell élni, mondom ezt annak ellenére, hogy tört már el a kezem, az orrom…nem olyan rossz az, meg sokszor az adrenalintól nem is érzi az ember.

-         Nem félsz?

-         Ééén….soha. Akármikor megnézik a vérnyomásom mindig 120/80, sokszor alig hiszik el. Nyugodt vagyok, mindig jókedvem van a meccs előtt. Az meg hogy, hogyan bírják ki a harcosok, kell egy kicsi kattantság… (nevet)

-         Mi ad erőt…merthogy most, amikor jöttünk a kocsiban, megfogtad a tükrön lógó keresztet. Ez egy erő szimbólum?

-         Hááát. Hit…bizonyításvágy… én nem akarok bizonyítani, csak magamnak, szeretek nyerni, nagyon jó győztesen elhagyni a ketrecet, vagy azt a helyet, ahol éppen folyik a küzdelem.

-         Köszönöm, hogy beszélgethettünk egy jót!

-         Én is a lehetőséget!

Tasi Tibi