Csapat bronzéremmel és egyéni ezüstéremmel zárta a Budapesten rendezett 23. Iaido Európa-bajnokságot a magyar iaido válogatott Az Iaido az egyetlen kardvágás művészete, és Japán az őshazája. Az iai találkozást jelent különféle váratlan helyzetekben az ellenféllel, a do pedig a szellemi utat fejezi ki a japán filozófiában. Magyarországon a iaido harmincéves múltra tekint vissza. A magyar iaido-válogatott kiváló eredménnyel zárta a versenyt. Az egyéni versenyek során Csabai Ferenc 1. dan kategóriában ezüstérmet szerzett, őt kérdeztük.

-Hogyan vezetett az útja az iaido felé? Mi fogta meg ebben a sportban?

- A Shogun c. filmben láttam először japán kardot, katanát és rögtön vágyni kezdtem utána. Mivel a harcművészetek iránt érdeklődtem, ezért középiskolás koromban elkezdem shotokán karate-dot gyakorolni, hogy megismerkedjek a BUDO szellemiségével. Ekkor még nem ismertem az iaidot, csak a kardrántás művészeteként hallottam róla. 20 év kihagyás ismételten elkezdett foglalkoztatni a régi vágyam tárgya, és most már elég érettnek éreztem magam ahhoz, hogy megismerkedjek értékeivel. Mint már említettem, hogy nem ismertem e harcművészeti ágat, ezért az interneten, a kendo szóra történő rákeresésre kiadott találatokon keresztül jutottam el az iaido.hu honlapra. Onnan már egyes út volt az első edzésig, majd az első vizsgáig.

- Hogyan lesz valakiből mester, milyen út vezet el idáig?

- Ha valaki tényleg úgy szeretne el mélyülni iai-ban, hogy hosszú évek után mesterré váljon, akkor sok áldozatot kell meghoznia a célja eléréséig. Ez sok lemondást, és sok kudarcot jelent.

Ráleltem az odáig vezető ösvényre, de a mesterré váláshoz nagyon sok gyakorláson keresztül vezet még az út, ahol lesznek mélypontok és sikerélmények is.

- Hogyan zajlik egy edzés és felkészülés egy versenyre?

- A heti két saját Dojo-s gyakorlás mellett, havi egy alkalommal közös edzés van a válogatott kerettagok részére. E mellett évi több alkalommal (tavasszal, ősszel) tiszteletreméltó és elismert külföldi és magyar mesterek foglalkoznak velünk több napon keresztül a szemináriumokon. A tavaszi szeminárium otthont ad egy nemzetközi nyílt iaido versenynek is, ahol mindenki meggyőződhet aktuális tudásáról, illetve hiányosságairól. A felkészülési időszak végén a keretválogatott tagjai egy belső versenyen mérik össze tudásukat, amelyen az eredmények alapján összeállításra kerül a magyar iaido válogatott. Ez a csapat az EB előtt még egy hétvégére elvonul egy távoli helyre, hogy csiszolhassa tudását, illetve egy csapattá forrjon össze.

- Minek köszönhető az ezüstérem, hogyan értékeli egyéni sikerét, és a csapat teljesítményét?

- Az ezüstérem az elmúlt két éves tudatos felkészülésnek, Mihalik Hunor, Stadler Gyula, Demeczky Jenő Senseiek kitartó és türelmes és áldozatos munkájának, a felkészülésben és felkészítésben részvevő kerettagoknak és kluboknak köszönhető. Köztudott, hogy nem vagyok versenyző típus, ezért az elért eredményen én is meglepődtem, de titkon bevallom, hogy az aranyért doboltak bennem a taiko-dobok.A csapatunk nagyon jól volt összerakva. Anita, Gergő, Attila és Bálint minden erejüket beletették a győzelembe. A sorsolás után tudtuk, hogy a győzelmeket nem adják ingyen, mivel általunk már jó ismert, kemény ellenfelekkel kerültek össze egy poolban. Ez úton szeretném megragadni az alkalmat, hogy még egyszer gratuláljak a bronzéremhez, illetve Anita egyéni küzdőszellem díjához.

- Mik a motivációi ezek után, mik a céljai?

- Motivációm továbbra is saját magam fejlesztése az iaidon keresztül. Célom, hogy a korábban említett út végéig eljussak és én is hozzá tudjak tenni valamit a magyar iaidohoz, és én is tovább vihessen Iwata Sensei szellemiségét,aki az Iaido tanítási vonalam nagy egyénisége Japánban.

- Miben rejlik az iaido nagyszerűsége? Hogyan buzdítana egy fiatalt, miért válassza ezt?

- Nagyon nehéz egy nem japán kultúrában nevelkedett ember érdeklődését felkelteni az iaido iránt. Elsődlegesen a japán kard szépsége, használhatósága, misztikuma, esetleg egy-egy látványosan elkészített szamurájos mozifilm vonzza be az embereket először a Dojo-ba. De több évnek kell eltelni, ahhoz, hogy a rendszeres, mondhatni már monotonnak tűnő mozdulatokon túl meglássa az iai igazi szépségét és hasznosságát.  

„Azt üzenném, hogy: Lépj ki az videojátékok világából és tapasztald meg, hogy te is képes vagy harcossá válni. Keress bennünket az interneten, gyere le a Dojo-inkba, próbáld ki magad.”

- Milyen a sport ismertsége a világon, Európában és Magyarországon?

-Véleményem szerint sokan ismerik a szamurájok kardvívását, de még sokaknak nem tiszta, hogy mi is a hiteles Iai? Azonban Európában az EB-n évről évre növekszik a részvevő országok és versenyzők száma, ami jó jövőt sugall.

- Milyen jövő előtt áll ez a harcművészet a mostani siker nyomán?

- Továbbra sem hiszem, hogy a Budapesten megrendezett 23. Európai Iaido Bajnokság után, ahol a magyar válogatott jó eredményt könyvelhetett el magának, tolongani fognak az iaidot tanulni vágyok a Dojo-k kapujába, de az elektronikus média segítségével, illetve a közösségi oldalakon keresztül felkelthetjük néhány ember(18-tól 99+ éves korig)érdeklődését a harcművészeti águnk irányt.

- Milyen versenyek következnek?

- A következő versenyem várhatóan tavasszal lesz Magyarországon, a X. Nemzetközi Nyílt Iaido Táborban. Itt más országok versenyzőivel is összemérhetjük tudásunk.

Az EB egyéni versenyei során tehát Csabai Ferenc 1. dan kategóriában ezüstérmet szerzett, míg Budavári Anita 3. dan kategóriában Fighting Spirit díjat kapott. Csapatversenyben a magyar válogatott 3. helyen végezett. A csapat tagjai Budavári Anita, Farkas Bálint, Várvizi Attila és Vass Gergely. Mihalik Hunor, a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség (MKSZ) főtitkára és a iaido válogatott edzője elmondta, titokban számított a jó szereplésre, és bízik abban, hogy ez a különleges és egyedi harcművészet egyre több ember érdeklődését felkelti. Budapest először rendezhette meg az Iaido Európa-bajnokságot, és mind az Európai Iaido Szövetség, mind Japán nagykövete, Kosuge Junichi elismeréssel beszélt a szervezésről, és bizakodva várják a 2017-es Kendo Európa-bajnokságot, amelynek ismét Budapest lesz a házigazdája.

Az iaido-ról

Az iaidó a kardvívás japán nemzeti változatának tekinthető tradicionális japán harcművészeti ág. Az elnevezés a iai (váratlan találkozás az ellenséggel) és a dó (szellemi út) szavakból tevődik össze. Célja – eredetileg – a gyakorlás, a küzdelemre való felkészülés. Ma már külön harcművészeti ágnak számít. Három testből áll:

   acélkardos formagyakorlatok;

   fakardos formagyakorlatok;

   páros gyakorlatok fakarddal.

   Az 1500-as években Japánban vívóiskolák alakultak, melyek a hadviselésben használatos támadó, védekező technikákra koncentráltak. Ezek neve a batto, illetve az iai-dzsucu.

   Az 1600-as évektől Japán évszázadokig nem viselt háborút, így előtérbe került – a dzsucu (harci gyakorlat) ellenében – a dó, vagyis a testi és szellemi fejlesztésre szolgáló forma.

   A iaidó alapítójának Hajasizaki Dzsinszuke Sigenobu (1542 – 1621) tekinthető, aki továbbá a muszo dzsikiden eisin-rjú alapítója.

   Az 1700-as évek környékén két nagy ágra oszlott a iaidó:

       Tanimura-ha, ami a muszo dzsikiden eisin-rjú egyik ága;

       Simomura-ha, melyből Nakajama Hakudo (1869–1958) tanítása által a muszo sinden-rjú, napjaink egyik legnépszerűbb ága fejlődött ki.

   1967-ben a Nemzetközi Kendó Szövetség egységesíti a különböző iskolák alap formagyakorlatait (Szeitei iai gata), ezáltal egységes vizsgarendszer jöhetett létre.

   1996-ban a formagyakorlatok neve Zen nihon kendó renmei iaidóra (Zen ken iai) változik.

   2000-ben a Zen ken iai katák száma 12-re bővül. (Forrás:Wikipédia)

Tasi Tibi